Nincsenek akadályok az életben. Nincsenek nehézségek, sem problémák. Feladatok vannak. Rajtad múlik, hogy teherré teszed vagy motivációvá alakítod. Anno a „gólya” nem azzal szándékkal dobott le minket, hogy szenvedjünk, hanem azért, hogy játszunk, boldogoskodjunk.
Abban a hátizsákban ami rajtunk volt érkezésünkkor, egy csomó feladatot pakoltak. És hidd el, olyan helyre érkeztél, ahol a legmegfelelőbb a terep arra, hogy ezeket megold. A legprofibb segítőket küldik nekünk, hogy megtaláljuk a magunkhoz és a fejlődésünkhöz vezető legrövidebb utat. Hol egy szerelem formájában, hol egy szomszéd, barát, kolléga ruhájában. Nem azért vannak, hogy utálhassuk őket, vagy elmeneküljünk előlük, hanem segítenek abban, hogy lásd másképp magad! Hogy válts nézőpontot! Vedd észre, hogy az épp aktuális helyzetben mi a jó neked..:) igen, ha jobban megnézzük, a legszarabb helyzetben is megtaláljuk a pervez örömünket. Ha mást nem azt, hogy el tudunk merülni az önsajnálat bugyraiban. Jobb esetben ehhez közönséget is kapunk, akik támogatnak, hogy elhidd, tényleg nagyon rossz neked. Megtörténik a visszaigazolás! És mivel figyelmet kapunk ettől a rajongótábortól, az egó el is érte azt amire vágyott. Törődés, figyelem lett a jutalom. Bevésődik a tudatalattiba, hogy ha bajban vagy mennyien figyelnek rád és szörnyülködnek veled együtt. Kielégül az a vágyad, hogy boldogtalan lehetsz, igy melletted maradnak a támogatóid, akikkel együtt tudtok ujjal mutogatni másokra, együtt tudjátok hibáztatni a körülményeket. Közhasznú társaság.. 🙂
Nyertes-nyertes viszony. 🙂
Viszont az állapotod, a körülményeid nem változtak. :/ vagy talán mégis: egyre mélyebbre süllyedsz. Mit tehetsz ha ezen változtatni szeretnél? Nézd meg, hogy mi az épp aktuális helyzetben számodra (az egódnak) a jó. Persze, ilyenkor mindenki rávágja, hogy ebben?? Semmi az égvilágon! Aztán ha mélyebbre ásunk, akkor kiderül, hogy egy csomó mindent fel tudunk sorolni. Például, ki kell mozdulni a komfortzónából, vagy valójában ez egy kényelmes helyzet, vagy meg kellene nyílnom, vagy félek az újtól, félek a sérüléstől, félek a változástól, félek a jótól! Igen, bizony nagyon sokan félnek attól, hogy jó irányba változik az életük. A többéves szerencsétlenkedés, fájdalom és nélkülözés után félünk a jótól, mert azt nem ismerjük. A rossz az ismerős. Az új, amit nem ismerünk pedig félelemmel tölt el.
Ha nincs pénzem szenvedek. Erre is szükség lenne, arra is és sokmindenről kénytelen vagyok lemondani.
Ebben mi az örömöm? Például az, hogy nem tudok a sok pénzzel bánni. Mert nem tudom hogy kell. Ha tizedikén megkapom a fizetésem, befizetek belőle minden kötelezőt, a kicsi maradékot pedig megpróbálom beosztani. Ez igy megy hónapról-hónapra. De ismerős, nincs vele gond. Ismerős az ezzel járó stressz, naponta ugyanazok a szavak, mondatok. Nincs-elfogyott-nem is volt. Elképzeljük, hogy mi lenne, ha nyernénk a lottón, de félünk is tőle. Hogy-hogy? Hát bizony azt nagyon okosan kell elosztani, hogy megmaradjon. És nem hisszük el, hogy az menne. A NINCSet nem kell okosan kezelni. A NINCSen gondolkodni sem kell. Ugye? Milyen komfortos… Hibáztathatod a férfit, hogy minden találkozót lemond valami béna kifogással és haragudhatsz rá. Úgy is dönthetsz, hogy biztosan hülyének néz, azt pedig nem engeded, elküldöd. És jön a következő, aki ugyanígy viselkedik, csak még rosszabb.
De úgy is dönthetsz, hogy megnézed mivel alakítod TE igy a helyzetet. Igen, ő csak a bennem lévő hitrendszerre rezeg rá. Olyan vagyok, mint a mágnes. Kiderülhet, hogy telefonon fenntartani egy kapcsolatot számomra mennyire kényelmes! Nem kell topon lenni, nem kell felvállalni a hibáimat, nem kell megnyílni, nem derül ki, hogy valójában nem vagyok tökéletes. Nem kell elkészülni, nem kell az addig megszokott életemen változtatni, sőt! Igy aztán sokáig megmaradhat a viszony. Akár az örökkévalóságig, hisz ez a lázas telefonálgatás, írogatás megőrzi a „kapcsolat eleje”feelinget. Ami utólag mindig olyan izgalmas, olyan jó rá visszaemlékezni. Tehát valójában kiderülhet, hogy talán épp én nem engedem közelebb. Mert az egó azt gondolja, nem vagyok kész.
Ezzel persze nem mentjük fel a másikat. Hiszen a mi félelmeink az ő félelmeit teremtik meg. Valakinek okosnak kell lenni. Muszáj, hogy mindenki számára változás érkezzen. Ki kell ugrani ebből a körből, legalább egyvalakinek, hiszen akkor változik minden.
Hogyan készülhetek el?
Mi építjük a saját Mátrixunkat.. Eldöntöm, hogy kész vagyok! Képzeld, ennyi az egész. Ha ezt eldöntöd, abban a pillanatban fogadod el önmagad. Hagyod, hogy megtörténjenek a dolgok. És minden ennek megfelelően változik. Akkor fog ő is feltétel nélkül elfogadni. Változik ő is. Ha megnyílsz, ő is meg fog. Onnantól a kifogás valós indokká változik. És elmúlik a kétely, megérkezik a bizalom. Mert megérted. És rájössz, hogy milyen fantasztikus érzés megújulni… Mary Poppins is megmondta: megtörténhet bármi, hogyha hagyod!
Szerettel: Orsi
A képen szereplő ásványok bővebb leírását itt találhatod: azurit, lapis lazuli, malachit